Ez is, mint eddig mind, múló szeszély csupán.

Már megint csak nem jött össze. De kivételesen nem én vagyok az oka, és engem zavar a legkevésbé, ha nem keres.

Éreztem én az elején, csak bevallani fájt. Fiatalabbal, már nem érdemes kezdenem. 

Nekem, akinek minden vágya, hogy találjon valakit, akivel végre összeköltözhet, és akivel elintézheti a heti bevásárlást,akivel felnőttnek érezheti magát, akire főzzön, meg mosson, akivel szórakozni mehessen, vagy csak odabújjon hozzá aludni, miközben játszik…. ennyi csak.

Az idén talán összejön, de az is lehet, hogy nem. Talán már van is kiszemeltem, talán még nincs. Talán az sem működne, talán jobb lenne, mint azt képzelem. Talán máshogy kellene kezelnem végre a pasikat.

Talán kellene egy kis magány, vagy egy kötetlen kapcsolat, egy kicsit több pihenés, és eggyel kevesebb munkahely, kevesebb stressz, és némi fizetés emelés…

Van az a mondás a türelemmel, meg a rózsával. Én szeretem a rózsát!