Azon gondolkodom tegnap óta, hogy mit is csinálhatnék még? Mármint tudom, hogy talán kicsit ijesztő lehetek, és sok is,de ez csak egyfajta védekezés. Félelem, hogy mi van ha nem talál érdekesnek, és akkor jön az adu ász, a szex. Főleg ha régen volt benne részed, akkor meg pláne rögtön ez, az a téma, ami minden második mondatod burkolt mondanivalója.

Kívánni valakit...Igen én is érzem ezt. És nem tartom cikinek, hiszen egy szexi kar, és száj annyira fel tudja kelteni a figyelmemet, hogy órákig el tudok fantáziálgatni róla. És ha a fantáziálgatásból valóság lesz, és az megközelíti azt, amit elképzeltem, netán jobb is, akkor miért ne szeretném megismételni? Hiszen nagyok vagyunk már,és szeretjük a jó dolgokat. Főleg azokat, amikre 1% esélyt sem adtam volna, és mondhatjuk azt is, hogy két évig kellett rá várnom...vagy háromig...

 Persze akkor még más volt a helyzet. Akkoriban foggal-körömmel harcoltam egy olyan kapcsolatért, ami "komoly". Görcsösen akartam magam mellé valakit, elijesztve ezzel azokat, akiket esetleg érdekeltem. Tanultam belőle. Most már nem akarok minden áron magam mellett tudni valakit reggeltől-estig. Nem akarok minden áron Ragaszkodni.

Csak egy olyan valakit keresek, akivel néha el lehet menni sörözni, aztán meg el lehet tölteni vele néhány kellemes órát,együtt reggelizni, majd hazamenni. És egész nap mosolyogni....