Nagyon viccesre sikerült az elmúlt hét.

Megpróbálom összefoglalni, bár nem lesz egyszerű...

One (Hétfő)

22:00  Randim volt, Mr. M-mel, akivel ezt már 3 hete próbáljuk összehozni. Elég jól ment minden, kivéve, hogy megáztam, és a bora sem ízlett. Nem baj, gondoltam annak is örülök, hogy végre vele vagyok. Ennek ellenére mikor indulóra fogtam, nem tetszett neki a dolog. Jött az unalmas szöveg, hogy neki ahhoz nincs kedve, hogy felesleges köröket fusson… Nekem meg ahhoz nincs kedvem, hogy csak úgy minden futkosás nélkül megadjam magam, tehát irány haza, majd a buliba. Búcsúzóul két puszi. Én meg azt gondoltam legyen inkább csók… Adtam, de nem kellek azóta sem. Pedig megpróbáltam értésére adni, hogy működne. De neki inkább töri TZ-re készülő, 18 éves lányok kellenek. Hát jó kezemet felteszem…(de az ingem nem gombolhatod tovább) ... csináld csak.

01:30  Szokásos hétfő esti Baarpult party. A szokásos programmal. Csillagszemű ma már 3-szor felhívott. Kétszer, hogy elmondja este nem jön, majd egyszer azért, h mégis jön, miattam. Na ez már régen rosszul kezdődik, mert mit kezdjek én vele teljesen készen? Ő erősködik, h miattam (!) nem csinálja ki magát. Persze, hogy készen volt, és miután én finoman az értésre adtam, h ez nekem nem tetszik, egy szőke cicával vigasztalta magát. Köszi

Valamikor hajnalban… Na és arról meg említést sem teszek, hogy a kedves pultos fiú elfelejtett felhívni.

 Two (Kedd)

Unalmasnak tűnő napomat esti telefon dobta fel. A hívó egy 20-as szám. Már reménykedtem, hogy a tegnap esti fiú… de ez egy régi ismerős volt, új számmal. Kicsit meglep, hogy az ő hangját hallom, mivel neki nem adtam meg az új számomat. Oda se neki ő megszerezte. Finomkodó beszélgetés arról, hogy mi van velem, hogy vagyok.

Persze gyorsan a lényegre tér: Mikor kelsz reggel?

Válasz: későn, de nem akarok átmenni, talán holnap…

Erre ő: Jójó, megbeszéljük. Szia!

(Szívesen mentem volna. Csak aza a baj, hogy akkor meg már el nem akarok jönni többé. Így kevésbé fáj.)

Three (Szerda)

Kezdem úgy érezni, hogy ez a hét eddig is elég mozgalmas volt, sok lesz ez nekem. De hát akkor még nem is sejtettem, hogy az igazi nagy durranás ma hajnalra ígérkezik.

Szerelmi vallomás. Nem mástól, mint egy nagyon kedves baráttól. Sejtettem, hogy ez lesz a közeledésem vége, de én azt hittem, hogy már az elején letisztáztam a dolgokat, és úgy gondoltam, hogy fog ez működni barátságként is. Hát nem működik. Vagyis, működne, csak rám tört a pánik,és pici szünetet kértem…

Amúgy az eset félig szóban, félig sms-ben történt, félig részegen… de legalább őszintén meg tudtuk beszélni. Nagy ritkaságnak számít. És azt mondanom sem kell persze, hogy a sors fintora: akinek kellenék, az nekem nem kell. (Bár már azon is erősen kell gondolkodnom, hogy nekem ki kellene?

(Azt hiszem itt az ideje megnyugtatnom mindenkit - hogy ha valamelyik olvasóm magára ismerne - történetem szereplői kitalált személyek. Hahaha...)   :)

Four (Csütörtök)

Pontosan nem is tudom már az idejét annak, hogy mikor és hogyan beszéltem azzal a bizonyos „Balaton Sound-os” fiúval utoljára, de arra emlékszem, hogy pozitív élmény volt. Kedves volt, udvarias és független. (!) Mégsem lett a dologból semmi. Nyilván, mert annyira mégsem volt nekem való. Erre ma hajnalban tanú bizonyságot is tett…

Sms-em érkezik valamikor hajnalban. Fenn vagyok még, nem tudok aludni. Meglepődve veszem észre, hogy ki is írt nekem. Tulajdonképpen még örültem is. Nahát talán igaz  amondás, hogy akkor is jöhet valaki, amikor nem is számítasz rá. Ez a fiú meg egyébként is nagy kaméleon. Felbukkan, eltűnik… és így tovább. Nos vissza a tárgyhoz. Sms-ben érdeklődik a  drága hogylétem felől, na ér arról mellékesen, hogy bánom-e azt, ami köztünk történt a nyáron? Nem is értem mire gondol, hiszen még csak egy csók sem csattant. Meg is kérdezem mire gondol, arra, hogy azt bánom-e, hogy semmi sem történt. Bizonygatni kezdi, hogy az a flört azért nem volt Semmi! Na jó legyen! Tényleg volt egy kis pezsgés. Majd megkérdezi, hogy miért is nem fordult komolyabbra köztünk a dolog? Erre őszintén elmondom, hogy volt még valaki akkor az életemben, és nyár volt, meg egyébként is ki tudja? Erre ő – megpróbálom pontosan idézni- „Halkan megjegyzi” hogy akkor is volt, és jelenleg is van nagybetűs „Barátnője”. Na itt szakadt el a cérna! Mintha valaha is nyomultam volna rá egy szóval is! Halkan megjegyzi??? Mi van? Kit érdekel, mert engem nem!

El is küldtem halkan a fenébe!

Five (Péntek)

Munkatárs fiú szédít egész nap! Nem viccel! Ő simán feljönne hozzám aludni. Meggondolja magát. Még jó! (másik fiú tetszik… de ez titok)

Six (Szombat)

A mai napomat már félig tudatosan úgy alakítom, hogy nehogy csorba essék kellemes kis hetemen. Estére bulit ígér a tegnapi fiú. Egyéb munkatársak kíséretében. Ekkor kezdődik a reménykedés, hátha a kiszemelt is ott lesz. És láss csodát! Ott volt. Kicsi tánc, sok-sok Jack-alma és bátorság… majd haza. Eszement érzéki fiú.

Seven (Vasárnap)

Hetedik napon én is pihenek. De azér picit sajnálom, hogy nem gabalyodtunk jobban össze. Talán ha úgy alakult volna a dolog, még lehetett is volna belőle valami…

De hát ki tudja? :)

Hétfőn ismét a szokásos Baarpult party, a szokásos programmal…